Vadászvizsga Magyarországon. Ha vadászvizsgára készülsz, vedd fel velünk a kapcsolatot! Ha valaki vadászni szeretne – ahogy vélhetően jelen sorok olvasója is kacérkodik e gondolattal – ahhoz az elhatározás magában még nem lesz elegendő. Lévén egy összetett és valljuk be: esetenként veszélyes, felelősségteljes hozzáállást igénylő tevékenységről van szó, mindenek előtt egy kötelező tanfolyamhoz kötött vadászvizsgát kell letenni magyar nyelven.
Az országban számos tanfolyamszervező cég indít ilyen képzést, amelyre az Agrárminisztérium ad engedélyt, és amelynek részleteit ugyancsak a szaktárca rendelete szabályozza (126/2013. /XII. 17./ VM rendelet). Elvégzése után abszolválható a Vadászkamara által megszervezett vizsga, ennek szabályairól ugyanez a jogszabály rendelkezik. A sikeres vizsga előfeltétele a vadászjegy kiváltásának, amely nélkül vadászat nem folytatható és vadászfegyver sem vásárolható. Így ha valaki a vadászösvényre kíván lépni, akkor jó, ha látja, honnan indul az út.
Ki teheti le a vadászvizsgát?
A vadászvizsgát jelenleg bárki leteheti, aki elmúlt 17 éves, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezik, előzőleg végigjárta a felkészítő tanfolyamot és elsajátította a gyakorlati valamint elméleti ismereteket.
Milyen tanfolyamot kell elvégezni hozzá?
A legalább 100 (70 elméleti és 30 gyakorlati) órából álló tanfolyamokra gyakorlatilag minden megyében van lehetőségük beiratkozniuk az érdeklődőknek. Az árak széles spektrumon mozognak, de elmondható, hogy átlagosan 250 000 Ft körüli költséget jelent a képzés. Ennek időtartama is változó, jellemzően 1-2 hónapot vesz igénybe. Fontos tudni, és észben tartani a jelentkezéskor: a szabályozás értelmében az elméleti képzésnek 20%-áról (14 óráról) lehet hiányozni, a gyakorlatiról azonban egyáltalán nem! Ha valaki nem tesz eleget ennek a képzési szerződésben vállalt részvételi kötelezettségnek, akkor számára nem állítható ki a vizsgázáshoz szükséges, a képzés elvégzéséről szóló igazolás.
A tanfolyamot elvégzéséhez melegen ajánljuk a Venator vagy a Hubertus kiváló képzéseit, a lővizsgához pedig természetesen rendelkezésre áll a Bányavölgyi Lőtér Galgamácsán.
És utána jöhet a vizsga? Mennyi a vadászvizsga ára?
Igen, a tanfolyam befejeztével nyílik lehetőség arra, hogy a vadászjelölt számot adjon az elsajátított tudásról. A gyakorlati (lövészeti) és az ezt követő elméleti (írásbeli és szóbeli) részből álló vizsgákat az Országos Magyar Vadászkamara megyei területi szervezetei rendezik, általában havonta, megyénként legalább egy alkalommal. A vadászvizsga ára a vonatkozó jogszabály szerint 20 000 Ft, amelyben a lőtéri és az elméleti vizsgarész díja is benne foglaltatik. Ezt az összeget a kiválasztott megyei Vadászkamara részére kell befizetni, a legegyszerűbben átutalással, de egyes megyékben akár a kamara irodájában, készpénzzel is rendezhető.
Mi történik, ha nem sikerül a vizsga?
Sikertelen vizsga esetén pótvizsgadíj, mint olyan, nem létezik, azonban a szabályok ellensúlyozzák az alábbiakban részletezett, összetett tudásanyagot és a szigorú követelményeket. Ha a vizsgázó a bukás után fél éven belül újra nekifut a megmérettetésnek, úgy a vizsgadíj ismételt megfizetése után attól a résztől folytathatja a vizsgát, amelynél „elhasalt”. A tagolás a következő: ha a lővizsga után az írásbelin nem járt sikerrel, akkor az írásbelitől ismétel, ha pedig a szóbelin bukott, akkor csak azt kell megismételnie.
Miért fontos a vadászvizsga?
A vadásztanfolyam nem látszatképzés: hogy örömmel, kezében pedig vadászvizsga-bizonyítvánnyal távozhasson a vizsgáról, a vadászjelöltnek számos témakörben kell jártasságot szereznie. Meg kell ismerkednie a vadászati joggal, azaz a leendő szenvedélyének keretet adó szabályok összességével. Pontosan kell tudnia, mik a személyi és tárgyi feltételei a vadászati tevékenységnek, már csak a saját jól felfogott érdekében is, hiszen a kisebbnek vélt, jóhiszeműen elkövetett szabálytalanság is rendkívül komoly szankciót vonhat maga után. Természetesen elméleti és – amennyiben lőfegyverrel kíván vadászni, ahogy a majd’ 67 000 magyar vadász többsége azzal vagy azzal is űzi a vadat – gyakorlati jártasságot kell szereznie fegyver- lőszer-, optikaismeretből és nem utolsó sorban meg kell tanulnia lőni golyós és sörétes puskával.
Fegyverbiztonság!
Ennél is fontosabb azonban (és ez a lőtéri képzés egyik sarokpontja) hogy készségszinten, biztonságosan kezelje a fegyvert: az eszközt, amelyet vad elejtésére használunk, ugyanakkor hanyag ember kezében kárt, súlyos sérülést okozhat és emberéletet is elvehet. Vétlen balesetek azonban előfordulhatnak, lévén fokozott veszéllyel járó tevékenységről van szó, ezért az elsősegélynyújtás alapjait is el kell sajátítani.
Vadbiológia és vadgazdálkodás
Mindezen túl mélyreható ismeretekre van szüksége a vadásznak a vadbiológia, a vadbetegségek területén, meg kell tudnia különböztetni a vadászható és védett fajokat, el kell merülnie a vadgazdálkodás alapjaiban, berendezéseiben, eszközeiben, részletesen kell ismernie a különböző vadászati módokat, a vadászkutyafajtákat és azok alkalmazási területeit.
Trófeabírálat
Nem mellékes a trófeabírálat sem, hiszen Magyarországon a trófeás vad elejtésekor az elszámolás alapja a szarvasfélék agancsának tömege, a muflon csigájának vagy éppen a vaddisznó agyarának a hossza.
Mi köze van a vadászatnak a természetvédelemhez?
Sokak szerint a vadászattól független, sőt azzal egyenesen szembenálló szakterület a természetvédelem, azonban ezt csak felületes szemlélő láthatja így. A valóság pont az ellenkezője: a vadászat ma a fenntartható természetkezelés egyik eszköze, így nemcsak lózung a sokat hangoztatott gondolat, miszerint „a vadászat aktív természetvédelem”. Ezért a vonatkozó hazai és nemzetközi szabályozást is alaposan meg kell tanulni a vadászvizsgára.
A hagyományok ismerete
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a leendő szenvedélyéhez kapcsolódó hagyományokat, irodalmat is érdemes ismernie annak, aki Nimróddá szeretne válni – és nem csak azért, hogy sikerrel vegye az akadályt a vizsgán, amelyen több kérdés vonatkozik a vadűzés kulturális hátterére. Mindezen témaköröket a jogszabályok értelmében csak valóban jól felkészült szakemberek oktathatják.
Kikből áll a vizsgabizottság?
A vizsgabizottságok az adott megye neves szakembereiből állnak: a mindenkori elnök a megyei Vadászkamara titkára, tagjai pedig egy területileg illetékes tájegységi fővadász, aki az Agrárminisztérium alkalmazottja, valamint a megyei vadászati hatóság illetve a rendőrség egy-egy képviselője. Ez utóbbit leszámítva mindenki rendelkezik felsőfokú vadgazdálkodási végzettséggel és többéves szakmai tapasztalattal, így valóban meg tudják ítélni, hogy kellő felkészültséggel érkezett-e a vizsgára a vadászjelölt.
Mit kell tudni a gyakorlati vizsgán?
A gyakorlati vizsgán – amely voltaképp a lőtéri vizsga – biztonságos, megfontolt fegyverkezeléséről és lőtudásáról kell számot adnia a vizsgázónak. Nagyvad elejtésére alkalmas, tolózáras, távcsöves, gyorsítóval ellátott, tárazható golyós lőfegyverrel valamint billenőcsövű sörétes fegyverrel kell lőni. (Maroklőfegyvert a sportvadász nem tarthat, így az ahhoz kapcsolódó ismeretek nem képezik a szükséges tudásanyag részét.) A vizsga mindig a puska állványról történő elvételével kezdődik, a fegyverkezelésnek már itt is van jelentősége. A fegyver állapotának ellenőrzése után a vizsgázó kiválasztja a megfelelő lőszert.
A golyós puskával egy 50 méterre elhelyezett céltáblára kell leadni 1 próba-, majd három értékelt lövést. Sörétes lövészetből olimpiai skeet pályán kell vizsgázni. Ezt a puskát szét is kell szedni a három fő részre, majd összerakni. Ezután különböző lőállásokból összesen 15 korongra ad le lövést a vadászjelölt, amelyeket más-más irányokból indítanak, és vannak köztük „dublék”, azaz gyors egymásutánban indított korongok is. A sikeres vizsgához összesen legalább 6 korongot kell eltalálni, ami összetettebb feladat a golyós lövészetnél. Ha előfordul bukás a lőtéren, az túlnyomórészt a sörétlövés sikertelensége okán történik, így ennek gyakorlására feltétlenül kellő időt szánjunk, tapasztalt oktatók segítségét vegyük igénybe!
Vadászvizsga – mit kell tudni az elméleti vizsgán?
Amennyiben megfelelő volt a teljesítmény a lőtéren, következhet az elméleti vizsgarész. A szabályzat igen szigorú követelményeket támaszt a leendő vadászokkal szemben, ami azonban indokolt is, hiszen felszínes tudással könnyen okozhatnának károkat a természetben, vagy embertársaiknak.
Írásbeli vadászvizsga
A számonkérés írásbeli teszttel kezdődik, kitöltésére 50 perc áll rendelkezésre. Az 50 kérdést több mint ezerből, véletlenszerűen válogatják össze, és legalább 40-re – a kérdések 80 százalékára – helyes választ kell adni a sikeres vizsgához. (Érdemes megjegyezni: ha a közoktatással vonnánk párhuzamot, akkor a négyesnél rosszabb osztályzat bukást jelentene!) A teszten kívül még egy része van az írásbeli vizsgának: 10 vadászható faj nevét tartalmazó lapot is kapnak a vadászjelöltek, amely fajok közül mindegyikhez oda kell írniuk a vadászati idényét, illetve az esetleges kapcsolódó jogszabályi kiegészítéseket. Az írásbeli vizsga ezen részénél csak egyetlen hibát tolerál a vizsgaszabályzat.
Szóbeli vadászvizsga
Aki abszolválta az írásbelit, folytathatja a szóbeli vizsgarésszel. Ennek első fele a faj- és trófeaismeretet hivatott ellenőrizni: egy 200 darabos képgyűjteményből 15-ről kell elmondania a vizsgázónak, milyen faj látható a fotón, vadászható, védett vagy fokozottan védett-e, illetve trófeás vad esetén azt is, hogy az agancsát, szarvát figyelembe véve lőhető-e az adott egyed? Ennél a vizsgarésznél egyetlen hibát véthet a vizsgázó, és azt is a trófeás vad elbírálásánál: faj tévesztése, fel nem ismerése bukást von maga után. Aki sikerrel veszi ezt az akadályt is, annak a kihúzott szóbeli tétel öt kérdésére kell felelnie. A vadászvizsgára összesen ötven tételt állítottak össze, így 250 kérdésre kell tudnia a választ annak, aki vadásszá szeretne válni. (A tételsor elérhető a Vadászkamara honlapján.) A 15 perces felkészülési idő után minden kérdésre helyesen kell válaszolni a teljes vadászvizsga sikeres abszolválásához.
Milyen papírmunka vár arra, aki sikeresen vizsgázott?
Aki megfelelt a szóbeli vizsgán is, annak – az illő ünneplés után – már papírforma a további feltételek teljesítése: a vadászjegy kiváltása a vizsgabizonyítvánnyal, az orvosi alkalmassági igazolás, majd mindezek birtokában a fegyver megszerésére vonatkozó, rendőrségi engedély megigénylése. Ha ez megérkezett, az új fegyver átvétele, regisztrációja után már az utolsó akadály is elgördül a vadűzés és erdőzúgás elől. Eddig a bevezetés – ami ezután következik, az lesz az első fejezete egy remélhetőleg hosszú, tartalmas és élményekben (és semmiképp sem pusztán lövésben, trófeában, lőtt vadban) gazdag vadászéletnek. Ám ez már egy másik történet…
Milyen feltételek vonatkoznak azokra, akik vadgazdálkodási végzettséggel rendelkeznek?
Külön szót érdemelnek még azok a leendő vadászok, akik közép- vagy felsőfokú vadgazdálkodási végzettséggel rendelkeznek. Az ilyen képesítés nyilvánvalóan több elméleti ismeretet és gyakorlati tudást szavatol, mint a vadásztanfolyamon elsajátított tudás. Ezzel együtt az elmúlt évek-évtizedek tapasztalata arra sarkallta a jogszabályalkotót, hogy a fegyverismeret, lőtudás tekintetében ne tegyen kivételt a vadgazdálkodási technikusokkal, vadgazda mérnökökkel, szakmérnökökkel sem.
Nekik egy kiegészítő vizsgát kell letenniük, amely kifejezetten a fegyverekkel kapcsolatos. Így abszolválniuk kell a fent ismertetetett, teljes gyakorlati, lőtéri vizsgát, majd az elméleti vizsga fegyverismeretre vonatkozó részét. Ez egy kifejezetten ehhez a témakörhöz kapcsolódó kérdésekből összeállított tesztből, valamint a szóbeli vizsgarész keretében kizárólag fegyverismereti, fegyverjogi kérdést tartalmazó tételből áll össze. Hogy mely oklevelek, diplomák fogadhatók el a közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettség igazolására, azt a Vadgazdálkodási törvény végrehajtásáról szóló, 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 8. számú melléklete ismerteti. Amennyiben valaki élni kíván ezzel a lehetőséggel, a végzettségét igazoló dokumentumot annak a megyei vadászkamarának kell bemutatnia, amelynél vizsgázni kíván.
És ha vadászíjjal, ragadozómadárral, elöltöltő fegyverrel vagy agárral szeretnék vadászni?
Szintén érdemes szólnunk a hagyományos vadászati módokat űzni kívánók vizsgakövetelményeiről. Magyarország vadászati lehetőségei világviszonylatban is különlegesek: a Vadgazdálkodási törvény ma már lehetőséget ad arra, hogy a legelterjedtebb, puskás vadászat mellett vadászíjjal, ragadozómadárral, elöltöltő fegyverrel vagy magyar agárral vadásszunk. Ha valaki szívének ezek a tradíciók kedvesek, úgy mindenek előtt ugyanúgy el kell végezni a tanfolyamot és le kell vizsgáznia, mint a leendő puskás vadászoknak.
Ezután az adott vadászati mód tekintetében kellő felkészültséget bizonyító kiegészítő vizsgát tennie. Viszonylag új lehetőség az ésszerűség jegyében, miszerint – az elöltöltősöket leszámítva – a hagyományos vadászati módokat űzők mentesülhetnek a tanfolyam lőtéri képzése és a gyakorlati vizsga alól, ha már a tanfolyam előtt nyilatkoznak arról, hogy nem kívánnak lőfegyverrel vadászni.
Hol lehet vadászvizsgát tenni?
Ha kérdése van a vadászvizsgáról, lővizsgáról, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Vélemény, hozzászólás?