Földvári Attila

Vadászkutya a 21. században: 2021. november 13-án, szombat délelőtt 10 órától újabb online konferenciát szervezünk!

Ezen a linken lehet csatlakozni az online konferenciához november 13-án 10 órától: https://us02web.zoom.us/meeting/85259130459
Miután csatlakoztok, egy ún. váróteremből (waiting room) a konferencia szervezője fog beengedni az előadásra. Kérjük, ahogy beléptek a meetingre, némítsátok le a mikrofont (a képernyő bal alsó sarkában található kis mikrofon ikonnal). Az előadások végén lehetőség lesz kérdéseket is feltenni az előadóknak! Ha bármi technikai kérdés felmerülne, jelezzétek itt a Facebook-oldalunkon, igyekszünk segíteni!

Konferenciánk vezérfonala, hogy az elmúlt években a vadászati kynológiában friss vagy kevésbé tárgyalt témákat boncolgassunk, illetve egyes témák ritkán felszínre kerülő aspektusait is szeretnénk kidomborítani. Ennek jegyében az előadók és témáik:

Babály Csaba

Az utánkeresésről sportvadászoknak – hogyan könnyítheti vagy épp nehezítheti a vadász a vérebes dolgát

„Főállású vérebvezető, kutyakiképző vagyok. 35 éve munkakutyákkal foglalkozom, 20 éve vérebezek, a hetedik vérebemet vezetem, körülbelül 1300 sebzett nagyvadat találtam meg.”

Babiczky Attila A vizslázás aktualitásai

– FCI Nemzetközi Vadászkutya teljesítménybíró

– a Német Vizsla Klub Magyarország elnöke

– a Rövidszőrű Német Vizsla Világszövetség alelnöke

– az Országos Magyar Vadászkamara Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezete Kynológiai szakbizottságának elnöke

– a Nimród Vadászújság főmunkatársa

Bödők Gergely – erdélyi kopó, kopózás

(Dunaszerdahely, 1983)

történész, PhD.

A budapesti Clio Intézet társ-ügyvezetője. Fő kutatási területe – a magyarországi vörös- és fehérterror – mellett egy ideje a hazai vadászatok történetének is a kutatója. Két erdélyi kopó tulajdonosa, akikkel – ha teheti – ősztől tavaszig rendszeresen vesz részt vaddisznóhajtásokon.

Hajdu Márk – a tacskó, mint vadászkutya; Márk saját tapasztalatai, gyakorlata

„2009-ben végeztem vadgazda mérnökként Gödöllőn, majd később erdőmérnöki tanulmányaim mellett már egy saját, vadgazdálkodási, vadbiológiai tanácsadó-szolgáltató vállalkozás feladatain keresztül kapcsolódtam be a gyakorlati vadgazdálkodásba. Időközben Észak-Amerikában, Alabama államban két éven át voltam hivatásos vadász-erdész. Az Államokban szerzett tapasztalatokat felhasználva a Szent István Egyetemen vettem részt a külföldi és hazai vadgazda mérnök hallgatók oktatásában. Jelenleg az Országos Magyar Vadászkamara vadgazdálkodási főmunkatársaként dolgozom.

Sok, kiváló vadászkutyással, tacskóssal volt és van szerencsém együtt dolgozni, Észak-Amerikától Nagy-Britannián, Luxemburgon keresztül Lettországig. A legkülönbözőbb vadfajokkal végzett egyedi feladatok és munkamódszerek bemutatásán keresztül igyekszem képet adni arról, milyen sokoldalú és nélkülözhetetlen egy kistestű vadászkutya, például egy tacskó segítsége a vadgazdálkodás során.”

Petz Ágnes – az agarászat aktualitásai

„2005-ben végeztem vadgazda szakmérnökként a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Magyar agarat 2007 óta tenyésztek az Olajos-réti Győzős kennelben, Márton Csaba kenneltársaként. 2014 óta a Magyar Agár Tenyésztő és Hagyományőrző Egyesület vezetőségi tagja vagyok. Hosszú évek óta részt veszek a fajta népszerűsítésében civil és vadászati körökben egyaránt. Ez idő alatt észlelhettem a pozitív változást, ami a megítélésükben történt. Bízom benne, hogy mihamarabb részese lehetek e folyamat kiteljesedésének, és a gyakorlatban is lesz szerencsém a magyar agarat eredeti funkciójában dolgozni látni.”

dr. Szőcs Tímea – a kotorékozás állatvédelmi és vadászetikai vonatkozásai

„Kamaszkorom óta kutyázom. Tanulmányaimat az Állatorvostudományi Egyetemen végeztem. Egyetemi éveim alatt és még utána is jó ideig solymásztam, a vizslavezetésbe is ekkor kóstoltam bele. Kb. 10 éve aktívan kotorékozom angol terrierekkel. Vadászkamarai solymász-, kotorékkutyás és agarász VAV bíró vagyok. A legújabb „vadászati mód”, amit kutyáimmal űzök, a szarvasgombavadászat ☺” 

Nem titkolt szándékunk, hogy az eseménnyel nemcsak a vadászokat, de a vadűzés iránt csupán érdeklődőket, sőt a laikus ebkedvelőket és pusztán a kíváncsiskodókat is elérjük. Az előadások így nem szigorúan véve szakmaiak lesznek, az előadóktól azt kértük: mondandójuk mindenki számára legyen érthető és élvezetes!

Ja, és hogy furán hat a cím? Valóban, hiszen az untig ismert közmondás úgy tartja: „eb a vadász kutya nélkül”. Azonban vesszük a bátorságot a szócserére, méghozzá az alábbiak miatt.A Magyar Néprajz című, nyolckötetes könyvsorozatban (Akadémiai Kiadó, Budapest 2001) azt olvashatjuk: „Az eb szavunk 1138/1329-ben fordul elő először, jelentése ’kutya’. Ősi örökség az ugor korból, megfelelői előfordulnak a vogulban és az osztjákban is.” Ezzel szemben viszont „A kutya első előfordulása 1511, jelentése ’hitvány ember’; ’eb’ jelentése először csak 1585-ben fordul elő.” (Ne maradjon titok az sem, hogy erről Nyúl András vérebes, a SEFAG Zft. Barcsi Erdészetének vadgazdálkodási ágazatvezetője az első újkori vizsla főverseny megnyitóján beszélt, 2016-ban.)

A szervezőről bővebben:
https://www.facebook.com/banyavolgy

Ha érdekel a konferencia, vedd fel velünk a kapcsolatot vagy jelezd a konferencia Facebook eseményénél!

Vadászvizsga Magyarországon. Ha vadászvizsgára készülsz, vedd fel velünk a kapcsolatot! Ha valaki vadászni szeretne – ahogy vélhetően jelen sorok olvasója is kacérkodik e gondolattal – ahhoz az elhatározás magában még nem lesz elegendő. Lévén egy összetett és valljuk be: esetenként veszélyes, felelősségteljes hozzáállást igénylő tevékenységről van szó, mindenek előtt egy kötelező tanfolyamhoz kötött vadászvizsgát kell letenni magyar nyelven.

Az országban számos tanfolyamszervező cég indít ilyen képzést, amelyre az Agrárminisztérium ad engedélyt, és amelynek részleteit ugyancsak a szaktárca rendelete szabályozza (126/2013. /XII. 17./ VM rendelet). Elvégzése után abszolválható a Vadászkamara által megszervezett vizsga, ennek szabályairól ugyanez a jogszabály rendelkezik. A sikeres vizsga előfeltétele a vadászjegy kiváltásának, amely nélkül vadászat nem folytatható és vadászfegyver sem vásárolható. Így ha valaki a vadászösvényre kíván lépni, akkor jó, ha látja, honnan indul az út.

Ki teheti le a vadászvizsgát?

A vadászvizsgát jelenleg bárki leteheti, aki elmúlt 17 éves, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezik, előzőleg végigjárta a felkészítő tanfolyamot és elsajátította a gyakorlati valamint elméleti ismereteket. 

Milyen tanfolyamot kell elvégezni hozzá? 

A legalább 100 (70 elméleti és 30 gyakorlati) órából álló tanfolyamokra gyakorlatilag minden megyében van lehetőségük beiratkozniuk az érdeklődőknek. Az árak széles spektrumon mozognak, de elmondható, hogy átlagosan 250 000 Ft körüli költséget jelent a képzés. Ennek időtartama is változó, jellemzően 1-2 hónapot vesz igénybe. Fontos tudni, és észben tartani a jelentkezéskor: a szabályozás értelmében az elméleti képzésnek 20%-áról (14 óráról) lehet hiányozni, a gyakorlatiról azonban egyáltalán nem! Ha valaki nem tesz eleget ennek a képzési szerződésben vállalt részvételi kötelezettségnek, akkor számára nem állítható ki a vizsgázáshoz szükséges, a képzés elvégzéséről szóló igazolás. 

A tanfolyamot elvégzéséhez melegen ajánljuk a Venator vagy a Hubertus kiváló képzéseit, a lővizsgához pedig természetesen rendelkezésre áll a Bányavölgyi Lőtér Galgamácsán.

És utána jöhet a vizsga? Mennyi a vadászvizsga ára?

Igen, a tanfolyam befejeztével nyílik lehetőség arra, hogy a vadászjelölt számot adjon az elsajátított tudásról. A gyakorlati (lövészeti) és az ezt követő elméleti (írásbeli és szóbeli) részből álló vizsgákat az Országos Magyar Vadászkamara megyei területi szervezetei rendezik, általában havonta, megyénként legalább egy alkalommal. A vadászvizsga ára a vonatkozó jogszabály szerint 20 000 Ft, amelyben a lőtéri és az elméleti vizsgarész díja is benne foglaltatik. Ezt az összeget a kiválasztott megyei Vadászkamara részére kell befizetni, a legegyszerűbben átutalással, de egyes megyékben akár a kamara irodájában, készpénzzel is rendezhető. 

Mi történik, ha nem sikerül a vizsga?

Sikertelen vizsga esetén pótvizsgadíj, mint olyan, nem létezik, azonban a szabályok ellensúlyozzák az alábbiakban részletezett, összetett tudásanyagot és a szigorú követelményeket. Ha a vizsgázó a bukás után fél éven belül újra nekifut a megmérettetésnek, úgy a vizsgadíj ismételt megfizetése után attól a résztől folytathatja a vizsgát, amelynél „elhasalt”. A tagolás a következő: ha a lővizsga után az írásbelin nem járt sikerrel, akkor az írásbelitől ismétel, ha pedig a szóbelin bukott, akkor csak azt kell megismételnie.

Miért fontos a vadászvizsga?

A vadásztanfolyam nem látszatképzés: hogy örömmel, kezében pedig vadászvizsga-bizonyítvánnyal távozhasson a vizsgáról, a vadászjelöltnek számos témakörben kell jártasságot szereznie. Meg kell ismerkednie a vadászati joggal, azaz a leendő szenvedélyének keretet adó szabályok összességével. Pontosan kell tudnia, mik a személyi és tárgyi feltételei a vadászati tevékenységnek, már csak a saját jól felfogott érdekében is, hiszen a kisebbnek vélt, jóhiszeműen elkövetett szabálytalanság is rendkívül komoly szankciót vonhat maga után. Természetesen elméleti és – amennyiben lőfegyverrel kíván vadászni, ahogy a majd’ 67 000 magyar vadász többsége azzal vagy azzal is űzi a vadat – gyakorlati jártasságot kell szereznie fegyver- lőszer-, optikaismeretből és nem utolsó sorban meg kell tanulnia lőni golyós és sörétes puskával. 

Fegyverbiztonság! 

Ennél is fontosabb azonban (és ez a lőtéri képzés egyik sarokpontja) hogy készségszinten, biztonságosan kezelje a fegyvert: az eszközt, amelyet vad elejtésére használunk, ugyanakkor hanyag ember kezében kárt, súlyos sérülést okozhat és emberéletet is elvehet. Vétlen balesetek azonban előfordulhatnak, lévén fokozott veszéllyel járó tevékenységről van szó, ezért az elsősegélynyújtás alapjait is el kell sajátítani. 

Vadbiológia és vadgazdálkodás

Mindezen túl mélyreható ismeretekre van szüksége a vadásznak a vadbiológia, a vadbetegségek területén, meg kell tudnia különböztetni a vadászható és védett fajokat, el kell merülnie a vadgazdálkodás alapjaiban, berendezéseiben, eszközeiben, részletesen kell ismernie a különböző vadászati módokat, a vadászkutyafajtákat és azok alkalmazási területeit. 

Trófeabírálat 

Nem mellékes a trófeabírálat sem, hiszen Magyarországon a trófeás vad elejtésekor az elszámolás alapja a szarvasfélék agancsának tömege, a muflon csigájának vagy éppen a vaddisznó agyarának a hossza. 

Mi köze van a vadászatnak a természetvédelemhez? 

Sokak szerint a vadászattól független, sőt azzal egyenesen szembenálló szakterület a természetvédelem, azonban ezt csak felületes szemlélő láthatja így. A valóság pont az ellenkezője: a vadászat ma a fenntartható természetkezelés egyik eszköze, így nemcsak lózung a sokat hangoztatott gondolat, miszerint „a vadászat aktív természetvédelem”. Ezért a vonatkozó hazai és nemzetközi szabályozást is alaposan meg kell tanulni a vadászvizsgára. 

A hagyományok ismerete

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a leendő szenvedélyéhez kapcsolódó hagyományokat, irodalmat is érdemes ismernie annak, aki Nimróddá szeretne válni – és nem csak azért, hogy sikerrel vegye az akadályt a vizsgán, amelyen több kérdés vonatkozik a vadűzés kulturális hátterére. Mindezen témaköröket a jogszabályok értelmében csak valóban jól felkészült szakemberek oktathatják.

Kikből áll a vizsgabizottság? 

A vizsgabizottságok az adott megye neves szakembereiből állnak: a mindenkori elnök a megyei Vadászkamara titkára, tagjai pedig egy területileg illetékes tájegységi fővadász, aki az Agrárminisztérium alkalmazottja, valamint a megyei vadászati hatóság illetve a rendőrség egy-egy képviselője. Ez utóbbit leszámítva mindenki rendelkezik felsőfokú vadgazdálkodási végzettséggel és többéves szakmai tapasztalattal, így valóban meg tudják ítélni, hogy kellő felkészültséggel érkezett-e a vizsgára a vadászjelölt.

Mit kell tudni a gyakorlati vizsgán? 

A gyakorlati vizsgán – amely voltaképp a lőtéri vizsga – biztonságos, megfontolt fegyverkezeléséről és lőtudásáról kell számot adnia a vizsgázónak. Nagyvad elejtésére alkalmas, tolózáras, távcsöves, gyorsítóval ellátott, tárazható golyós lőfegyverrel valamint billenőcsövű sörétes fegyverrel kell lőni. (Maroklőfegyvert a sportvadász nem tarthat, így az ahhoz kapcsolódó ismeretek nem képezik a szükséges tudásanyag részét.) A vizsga mindig a puska állványról történő elvételével kezdődik, a fegyverkezelésnek már itt is van jelentősége. A fegyver állapotának ellenőrzése után a vizsgázó kiválasztja a megfelelő lőszert. 

A golyós puskával egy 50 méterre elhelyezett céltáblára kell leadni 1 próba-, majd három értékelt lövést. Sörétes lövészetből olimpiai skeet pályán kell vizsgázni. Ezt a puskát szét is kell szedni a három fő részre, majd összerakni. Ezután különböző lőállásokból összesen 15 korongra ad le lövést a vadászjelölt, amelyeket más-más irányokból indítanak, és vannak köztük „dublék”, azaz gyors egymásutánban indított korongok is. A sikeres vizsgához összesen legalább 6 korongot kell eltalálni, ami összetettebb feladat a golyós lövészetnél. Ha előfordul bukás a lőtéren, az túlnyomórészt a sörétlövés sikertelensége okán történik, így ennek gyakorlására feltétlenül kellő időt szánjunk, tapasztalt oktatók segítségét vegyük igénybe!

Vadászvizsga – mit kell tudni az elméleti vizsgán?

Amennyiben megfelelő volt a teljesítmény a lőtéren, következhet az elméleti vizsgarész. A szabályzat igen szigorú követelményeket támaszt a leendő vadászokkal szemben, ami azonban indokolt is, hiszen felszínes tudással könnyen okozhatnának károkat a természetben, vagy embertársaiknak. 

Írásbeli vadászvizsga

A számonkérés írásbeli teszttel kezdődik, kitöltésére 50 perc áll rendelkezésre. Az 50 kérdést több mint ezerből, véletlenszerűen válogatják össze, és legalább 40-re – a kérdések 80 százalékára – helyes választ kell adni a sikeres vizsgához. (Érdemes megjegyezni: ha a közoktatással vonnánk párhuzamot, akkor a négyesnél rosszabb osztályzat bukást jelentene!) A teszten kívül még egy része van az írásbeli vizsgának: 10 vadászható faj nevét tartalmazó lapot is kapnak a vadászjelöltek, amely fajok közül mindegyikhez oda kell írniuk a vadászati idényét, illetve az esetleges kapcsolódó jogszabályi kiegészítéseket. Az írásbeli vizsga ezen részénél csak egyetlen hibát tolerál a vizsgaszabályzat.

Szóbeli vadászvizsga

Aki abszolválta az írásbelit, folytathatja a szóbeli vizsgarésszel. Ennek első fele a faj- és trófeaismeretet hivatott ellenőrizni: egy 200 darabos képgyűjteményből 15-ről kell elmondania a vizsgázónak, milyen faj látható a fotón, vadászható, védett vagy fokozottan védett-e, illetve trófeás vad esetén azt is, hogy az agancsát, szarvát figyelembe véve lőhető-e az adott egyed? Ennél a vizsgarésznél egyetlen hibát véthet a vizsgázó, és azt is a trófeás vad elbírálásánál: faj tévesztése, fel nem ismerése bukást von maga után. Aki sikerrel veszi ezt az akadályt is, annak a kihúzott szóbeli tétel öt kérdésére kell felelnie. A vadászvizsgára összesen ötven tételt állítottak össze, így 250 kérdésre kell tudnia a választ annak, aki vadásszá szeretne válni. (A tételsor elérhető a Vadászkamara honlapján.) A 15 perces felkészülési idő után minden kérdésre helyesen kell válaszolni a teljes vadászvizsga sikeres abszolválásához.

Milyen papírmunka vár arra, aki sikeresen vizsgázott? 

Aki megfelelt a szóbeli vizsgán is, annak – az illő ünneplés után – már papírforma a további feltételek teljesítése: a vadászjegy kiváltása a vizsgabizonyítvánnyal, az orvosi alkalmassági igazolás, majd mindezek birtokában a fegyver megszerésére vonatkozó, rendőrségi engedély megigénylése. Ha ez megérkezett, az új fegyver átvétele, regisztrációja után már az utolsó akadály is elgördül a vadűzés és erdőzúgás elől. Eddig a bevezetés – ami ezután következik, az lesz az első fejezete egy remélhetőleg hosszú, tartalmas és élményekben (és semmiképp sem pusztán lövésben, trófeában, lőtt vadban) gazdag vadászéletnek. Ám ez már egy másik történet…

Milyen feltételek vonatkoznak azokra, akik vadgazdálkodási végzettséggel rendelkeznek?

Külön szót érdemelnek még azok a leendő vadászok, akik közép- vagy felsőfokú vadgazdálkodási végzettséggel rendelkeznek. Az ilyen képesítés nyilvánvalóan több elméleti ismeretet és gyakorlati tudást szavatol, mint a vadásztanfolyamon elsajátított tudás. Ezzel együtt az elmúlt évek-évtizedek tapasztalata arra sarkallta a jogszabályalkotót, hogy a fegyverismeret, lőtudás tekintetében ne tegyen kivételt a vadgazdálkodási technikusokkal, vadgazda mérnökökkel, szakmérnökökkel sem.

Nekik egy kiegészítő vizsgát kell letenniük, amely kifejezetten a fegyverekkel kapcsolatos. Így abszolválniuk kell a fent ismertetetett, teljes gyakorlati, lőtéri vizsgát, majd az elméleti vizsga fegyverismeretre vonatkozó részét. Ez egy kifejezetten ehhez a témakörhöz kapcsolódó kérdésekből összeállított tesztből, valamint a szóbeli vizsgarész keretében kizárólag fegyverismereti, fegyverjogi kérdést tartalmazó tételből áll össze. Hogy mely oklevelek, diplomák fogadhatók el a közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettség igazolására, azt a Vadgazdálkodási törvény végrehajtásáról szóló, 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 8. számú melléklete ismerteti. Amennyiben valaki élni kíván ezzel a lehetőséggel, a végzettségét igazoló dokumentumot annak a megyei vadászkamarának kell bemutatnia, amelynél vizsgázni kíván.

És ha vadászíjjal, ragadozómadárral, elöltöltő fegyverrel vagy agárral szeretnék vadászni?

Szintén érdemes szólnunk a hagyományos vadászati módokat űzni kívánók vizsgakövetelményeiről. Magyarország vadászati lehetőségei világviszonylatban is különlegesek: a Vadgazdálkodási törvény ma már lehetőséget ad arra, hogy a legelterjedtebb, puskás vadászat mellett vadászíjjal, ragadozómadárral, elöltöltő fegyverrel vagy magyar agárral vadásszunk. Ha valaki szívének ezek a tradíciók kedvesek, úgy mindenek előtt ugyanúgy el kell végezni a tanfolyamot és le kell vizsgáznia, mint a leendő puskás vadászoknak.

Ezután az adott vadászati mód tekintetében kellő felkészültséget bizonyító kiegészítő vizsgát tennie. Viszonylag új lehetőség az ésszerűség jegyében, miszerint – az elöltöltősöket leszámítva – a hagyományos vadászati módokat űzők mentesülhetnek a tanfolyam lőtéri képzése és a gyakorlati vizsga alól, ha már a tanfolyam előtt nyilatkoznak arról, hogy nem kívánnak lőfegyverrel vadászni.

Hol lehet vadászvizsgát tenni?

Ha kérdése van a vadászvizsgáról, lővizsgáról, vegye fel velünk a kapcsolatot!